Az intelligencia egy lenyűgöző téma. Mélyen belül mindannyian tudjuk, hogy nagy hatással van az életünkre, akárhogy is. Legyen szó az iskolai, egyetemi teljesítményünkről, a munkahelyi sikerünkről, a kapcsolatainkról vagy bármilyen más törekvésünkről. A tudomány pontosan bizonyította, hogy az intelligencia szorosan összefügg sok fontos életbeli eredménnyel (erről többet megtudhatsz cikkünkből, amely az IQ és a siker kapcsolatáról szól).

‍

De az intelligencia mindig is tele volt féligazságokkal és zűrzavarral a kultúránkban, annak ellenére, hogy az elmúlt évszázad egyik legtermékenyebb tudományos pszichológiai területe volt, ha nem a legtermékenyebb. A neves intelligencia kutató, Robert J. Sternberg 1996-ban áttekintette ezt a problémát “Mítoszok, ellentétes mítoszok és igazságok az intelligenciáról” című tanulmányában. Legutóbb pedig Furnham és Horne professzorok 2021-ben publikálták “Mítoszok és tévhitek az intelligenciáról: 35 mítosz tanulmányozása” című munkájukat, amely bemutatta, mennyire elterjedtek a tévhitek az intelligenciával kapcsolatban.

‍

A következő cikkben bemutatjuk a leggyakoribb mítoszokat, amelyek lehetnek hamisak vagy igazak. Próbáld meg kitalálni, amikor elolvasod a mítosz címét, hogy hamis vagy igaz, és tanulj az magyarázatból származó okokból. Ha nyitott elmével állsz hozzá, sok szórakozást fogsz találni a tudományos valóság felfedezésében minden esetben. Reméljük, élvezni fogod!

‍

‍

Mítosz #1 A lakosság átlagos IQ-ja az utóbbi évtizedekben stabil maradt.

1984-ben James Flynn kutató közzétette felfedezését, miszerint minden új generáció magasabb pontszámot ért el ugyanazokon az IQ-teszteken, tízévenként 3 IQ-ponttal. Flynn-hatásnak nevezett jelenség az egyik legjobban bizonyított pszichológiai hatás. Olyannyira, hogy még az Egyesült Államok bíróságai is hoztak halálbüntetési döntéseket ennek a hatásnak az elfogadása alapján.

‍

Úgy tűnik, hogy a fejlett országokban az átlagos IQ stabilizálódik (amit egyesek anti-Flynn hatásnak neveztek, mivel néhány országban csökkenést tapasztaltak) a bevándorlás miatt. A legújabb kutatások szerint a rosszabb oktatású, fejletlenebb országokból érkező emberek csökkentik az átlagot. Mindenesetre a Flynn-hatás egy robusztus, bizonyított jelenség. Tudd meg többet cikkünkből a Flynn-hatásról és arról, hogyan okosodnak a fiatalabb generációk.

‍

‍

Ez a mítosz tehát hamis.

‍

A mítosz #2 Az intelligencia a bal agyféltekében található, különösen a prefrontális kéregben.

A tudósok nagyon hosszú ideje próbálják megérteni, hol található az intelligencia az agyban. Mivel száz évvel ezelőtt az élő agy tanulmányozása igazán nehéz volt, arra az ötletre jutottak, hogy olyan embereket tanulmányozzanak, akik agyi sérülést szenvedtek, és összehasonlítsák az érintett funkciókat. Ezen a módszeren alapuló kutatások arra a következtetésre vezettek, hogy a kéreg frontális lebenye az agy fő intelligencia területe.

‍

A hatékony neuroimaging technikák bevezetésével kiderült, hogy az agy minden területe részt vesz és beleszól a intelligenciába. A feladat típusától függően egyes területek aktívabbak, mint mások. Összességében a magas IQ-val rendelkező emberek mindkét agyféltekét egyenlőbben használják, mint az alacsony IQ-júak, és gyorsabban reagáló neuronjaik vannak. Nézd meg a gyönyörű illusztrációkat és a részletes magyarázatot erről a témáról cikkünkben, amely arról szól, hogy hol található az intelligencia az agyban.

‍

‍

Ez a mítosz tehát hamis.

‍

A mítosz #3 Az IQ-d nem befolyásolja a mentális egészséged előrejelzését

Az IQ és a mentális egészség közötti kapcsolat nagyon releváns. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy az alacsonyabb IQ erősen összefügg a rosszabb fizikai és mentális egészséggel, míg a magasabb IQ jobb egészséggel társul. Természetesen sok tényező befolyásolja az egészséget, nem csupán az intelligencia, de ez mindenképpen hatással van rá.

‍

Ez a kapcsolat azonban megváltozik a nagyon magas IQ-jú emberek esetében, akiknél nagyobb a kockázata a mentális egészségügyi zavarok kialakulásának, ha krónikusan stresszes helyzeteknek vannak kitéve. Mivel gyorsan tanulnak, könnyen beleeshetnek abba a csapdába, hogy túlzott félelmi reakciókat fejlesztenek ki, amelyek végül gyengítik az immunrendszert. Érdekes téma, igaz? További információt találhatsz cikkünkben az intelligencia és az egészség kapcsolatáról.

‍

‍

Ez a mítosz tehát hamis.

‍

A mítosz #4 Az intelligenciaszinted főként az oktatásod és az erőfeszítéseid szintjétől függ

Aki elérte az intelligencia szintjét, annak két fő tényezőtől függ, a génektől és a környezettől. Kezdetben a környezet súlya nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek közötti különbségek nagyrészt az iskolázottságukra, a szülői stílusra és a tanulási motivációjukra vezethetők vissza.

‍

De ahogy telik az idő, a gének fontossága egyre nagyobbá válik, különösen, ha hasonló nevelésű felnőtteket hasonlítunk össze. Számos tanulmány, amely az elkülönült ikrek és a közös környezetben élők IQ-ját hasonlította össze, azt mutatta, hogy a felnőttkori IQ-különbségek több mint 60%-a a géneknek tulajdonítható. Tudd meg többet erről IQ és gének cikkünkből.

‍

‍

Ez a mítosz tehát hamis.

‍

Mítosz #5 Az emberek minden intelligencia képességben felülmúlják az állatokat

A legjobban bizonyított intelligenciamodell szerint, a CHC modell alapján az intelligencia több képességből áll. Bár az emberek a legfontosabb képességekben, mint például a folyékony intelligencia (azaz a következtetés), felülmúlják az állatokat, sok más területen (például a memóriában) több állat is jelentősen felülmúlja őket.

‍

Egy példa a csimpánz, egy lenyűgöző állat, amelyről kiderült, hogy hihetetlenül erős vizuális rövid távú memóriával rendelkezik, nagyságrendekkel erősebbel, mint a miénk, és amely úgy tűnik, segíti őket az erdő ágai között való mozgásban. Biztosan szeretnél többet megtudni a állatok intelligenciájáról szóló cikkünkben.

‍

‍

Ez a mítosz tehát hamis.

‍

A mítosz #6 Az IQ-tesztek nem tudományosan bizonyított eszközök.

A pszichológiai kutatók különböző felmérései szerint, mint például a Furnham és Horne (2021) által végzett kutatás, az emberek több mint 60%-a úgy véli, hogy az intelligenciatesztek tökéletlenek és nem megbízhatóak. Az IQ-tesztek csupán játékok, ez egy széles körben elterjedt nézet. Ez érthető, hiszen sok tudományos alap nélküli játék átvette a terminológiát, ami zavart okozott.

‍

A professzionális intelligenciatesztek nemcsak rendkívül megbízhatóak, hanem a pszichológia egész területén a legjobbnak, legérvényesebbnek és tudományosan bizonyított eszközöknek számítanak. Olyannyira, hogy az Amerikai Pszichológiai Társaság egy multidiszciplináris munkacsoportot hozott létre az állapot objektív értékelésére, és arra a következtetésre jutott, hogy az elfogadott IQ-tesztek éppolyan érvényesek, mint a orvostudomány.

‍

‍

Ez a mítosz tehát hamis.

‍

A mítosz #7 Az IQ-nk fiatalon éri el a csúcsát, majd csökken.

Az intelligenciát alkotó különböző képességek sosem érik el a csúcspontjukat egyszerre az életben. Az absztrakt gondolkodás a legjobb a 20-as években, míg a verbális készségek és tudás a 40-es években csúcsosodik. Még a társas rövid távú memória is valójában a legmagasabb szinten van gyermekként. Tehát ha megnézzük a különböző képességeket, nem, nem érjük el a csúcsot mindegyikben a legkorábbi éveinkben.

‍

Igaz, hogy ha a általános intelligenciát egy egésznek tekintjük, akkor az valóban korábban éri el a csúcsát az életben. De mivel az agy folyamatosan változik, köszönhetően a plaszticitásának, az általunk végzett tevékenységek segíthetnek megőrizni agyunk jó állapotát hosszabb ideig, sőt új kapcsolatok kialakításában is. Tudd meg többet a IQ és kor című cikkünkben.

‍

‍

Ez a mítosz tehát hamis.

‍

A mítosz #8 Az IQ-d nem számít, ha egy kalandra vágysz.

Bár az intelligencia és a párkapcsolatok közötti kapcsolat még mindig egy nagyon kezdetleges kutatási terület, jelenleg sok izgalmas dolog történik, és néhány érdekes tudományos tanulmány kezd fényt deríteni a témára. Úgy tűnik, hogy mivel az intelligencia szorosan összefügg a genetikai alkalmassággal, valamint a társadalmi és gazdasági sikerrel, ez egy nagyon fontos tényező a potenciális partnerek vonzerejének megítélésében.

‍

Annyira, hogy a kutatások szerint még a rövid távú alkalmi szex esetén is az emberek nagy súlyt helyeznek, még ha tudattalanul is, a másik személy észlelt IQ-jára. Olvasson többet erről a lenyűgöző témáról cikkünkben az intelligencia és a romantikus élet kapcsolatáról.

‍

‍

Ez a mítosz valójában hamis.

‍

Összefoglalva

Fontos és rendkívül érdekes mítoszokat tárgyaltunk az intelligenciáról. Sok más, széles körben elterjedt mítosz is létezik. A Furnham & Horne (2021) által jelentett legelterjedtebbek közé tartozik: (i) az IQ nem kapcsolódik az anatómiához vagy az agy működéséhez, (ii) minden gyermek tehetséges, (iii) a hatékony iskolák minden gyermeket nagyon jól teljesítenek, vagy (iv) az IQ tesztek csak feladatokat mérnek, és nem kapcsolódnak a valós életbeli változókhoz.

‍

Jelenleg az intelligencia egy hatalmas kutatási terület, ahol sok kérdést alaposan megvizsgáltak és bizonyítottak. Ennek ellenére még sok felfedezés vár ránk. Véleményünk szerint az érzelmi intelligencia valószínűleg a jövőbeli fejlődések középpontjában áll majd. Reméljük, hogy ez a cikk felkeltette az érdeklődésedet az intelligencia iránt.