.png)
Úgy gondoljuk, hogy minél több van valamiből, annál jobb. Több pénz, jobb kinézet, több barát, több oktatás, több szabadidő… ki ne akarna mindebből, igaz? Ugyanakkor gyanítjuk, hogy a túl sok dolognak is vannak kockázatai. Valakit, aki nagyon vonzó vagy gazdag, csak a külseje vagy a pénze miatt szerethetnek. Valaki, aki nagyon művelt, túlterheltnek érezheti magát az elvárások miatt. És így tovább.
De ki az közületek, aki ne szeretne több intelligenciát, akár kognitív, akár érzelmi? És minél többet? Főleg, amikor a tudomány újra és újra bizonyította, hogy a több intelligencia több esélyt jelent a sikerre az élet különböző területein! Nos, ahogy az első vágyakkal kapcsolatban is beszéltünk, óvatosan kell lépni.
Az emberek az evolúció csúcspontját képviselik, nemde? Bár igaz, hogy az emberek kognitív és érzelmi képességei messze felülmúlják az állatokét (ahogy azt az állatok intelligenciájáról szóló cikkünkben kifejtjük), van egy sötét oldala a történetnek, amely alig lett elmondva. Egy sötétebb oldal, amelynek összefoglalója a következő. Emberi fajunk aránytalanul sok mentális zavarban szenved más állatfajokhoz, például a majmokhoz képest.
Testünk és elménk egy olyan evolúció terméke, amelyet sok különböző biológiai, kognitív és viselkedési komponens gondos egyensúlya irányít. Ha egy dolog megváltozik, több másnak is követnie kell. Egy adott kontextusban hasznosnak tartott javított alkalmazkodás általában új kockázatokat és kompromisszumokat hoz. Egy nagyszerű példa az emberi torok, különösen a gégefedő. A gégefedő lehetővé teszi számunkra, hogy bonyolultabb módon vokalizáljunk, mint ahogy azt egy csimpánz valaha is tenné. De a fulladás kockázata sokkal magasabb az embereknél, akik nem tudnak egyszerre enni és lélegezni, ellentétben a csimpánzokkal (vagy az étel vagy ital könnyen a tüdőbe kerülhet).
A mentális zavarok aránytalan előfordulásának okai az intelligens emberi fajban mindig tudományos viták tárgyát képezték, és az utóbbi évtizedekben elkezdtük megfejteni a rejtélyt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan és miért kapcsolódik a kognitív és érzelmi intelligencia, alacsony és magas szinten egyaránt, a fizikai és mentális zavarokhoz.
A magasabb intelligencia jobb egészséggel jár?
Az első egyszerű szabály, amelyet a tudósok felfedeztek, az volt, hogy az alacsonyabb intelligencia több egészségügyi problémával járt, míg a magasabb intelligencia jobb esélyeket biztosított a jólétre.
Például a Harvard Egyetem professzora, Koenen által vezetett csapat egy tanulmányban megállapította, hogy 15 IQ-ponttal magasabb érték a gyermekkorban (például 85-ről 100-ra) 20%-40%-kal csökkentette a valószínűségét, hogy felnőttkorban olyan zavarok alakuljanak ki, mint a depresszió, szorongás vagy skizofrénia.
Egy lineáris kapcsolatnak nevezhetnénk az IQ és az egészség között (több intelligencia, jobb egészség). Nézzük meg egy grafikonnal (X az IQ, Y pedig a jó egészség élvezetének valószínűsége).
A azonban néhány, a tehetséges emberekre összpontosító tanulmány eredményei zűrzavart okoztak a területen. Lauren Navrady professzor az Edinburgh-i Egyetemről és csapata azt találta, hogy a magasabb IQ magasabb depresszióval járó kockázatot jelent, vagy a Kermarrec által vezetett francia csapat felfedezte, hogy a 130 feletti IQ-val rendelkező gyermekeknél magasabb szorongás kockázata áll fenn.
Bár néhány kutató kritizálta a területet, mert nem volt elég résztvevője komoly következtetések levonásához, a pszichológiai kutatásoknak mindig vannak korlátai. Valójában úgy gondoljuk, hogy mindkét típusú kutatás helyes következtetésekre jutott, mert egy összetettebb jelenség két részét találták meg.
Ahogy a Karpinski professzor által vezetett csapat javasolta, úgy gondoljuk, hogy az intelligencia és az egészség közötti kapcsolat valójában görbült, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb intelligencia általában több kockázattal jár, míg a magasabb intelligencia védő hatású, de csak egy bizonyos küszöbig, ahol ez megfordul, így a nagyon magas IQ-val rendelkezőknél nagyobb a valószínűsége a mentális problémáknak. Egy hatás, amelynek lehetséges okait egy „hipertest, hiperagy” nevű elméletben magyarázzák, amiről később többet fogunk tanulni.
Alacsony IQ egészségügyi kockázatot jelent
Ha a alacsonyabb intelligenciaszintekre összpontosítunk, azt tapasztaljuk, hogy ez általában egészségügyi problémákkal jár együtt. És nem egyetlen ok miatt, hanem különböző okok miatt, amelyek az egyes esetekre vonatkoznak.
Néha az ok biológiai-anatómiai problémákban rejlik, amelyek láthatóak vagy nem (például kevesebb fehérállomány a agyban), és amelyek magyarázzák a alacsonyabb IQ és más betegségek kialakulására való nagyobb hajlamot. Máskor az okok pszichológiaiak, mint például egy alacsony IQ, amely megnehezíti a problémák megértését és kezelését.
Studies show that the most common reason will be socioeconomic causes. A lower IQ often leads to low-income and/or high-stress jobs that induce chronic stress and provide poorer access to quality healthcare. Such situations can lead to physical and mental health issues.
A fizikai egészség szempontjából a kutatások különböző eredményei szerint az alacsonyabb IQ több szív-, légzőszervi és emésztőrendszeri betegséghez kapcsolódik gyermekeknél. Mentális szempontból pedig nagyobb valószínűséggel jár együtt szorongás, poszttraumás stressz zavar és magány kialakulásával. Például Melby professzor és csapata a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetemen azt találta, hogy a határvonalas IQ (70-85 IQ) ötször nagyobb eséllyel vezet pszichiátriai diagnózis kialakulásához az átlagos IQ-hoz képest.
Akkor a magas IQ jót tesz az egészségednek?
Ahogy korábban említettük, az általános irányelv az, hogy minél magasabb az IQ, annál jobb az egészség, mind fizikai, mind pszichológiai szempontból. Ahogy Koenen professzor a Harvard Egyetemről fogalmazott, beszélnünk kell egy “magasabb kognitív tartalékról, amely védi a neuropatológiát”. Ez a tartalék azt jelenti, hogy a magas IQ-val rendelkező személynek nagyobb agyi kapacitása van a gyorsabb feldolgozási sebesség miatt - pl. a neuronok gyorsabban tüzelnek - vagy jobb neuronális struktúrával rendelkezik - pl. a neuronális dendritek nagyobb sűrűsége, amelyek több összekapcsolt neurontól kapnak jeleket, mint a szokásos.
Egy nagyon magas IQ tehát egy nagyon magas neuronális kapcsolódási szintet és erős plaszticitást fog jelenteni, amely lehetővé teszi a szupergyors tanulást az alábbi öt területen: pszichomotoros, érzékszervi, intellektuális, képzeleti és érzelmi. A hátrány azonban, ahogy a “hiperagy, hipertest elmélet” magyarázza, hogy egy bizonyos küszöb után ez a hiperconnectivitás szélsőséges reakciószintet, tudatosságot és izgalmat eredményez.
Ha egy ilyen személy életének nagy részét pozitív, biztonságos és fejlődést támogató emberek veszik körül, a magas IQ erősen védő tényezővé válik. De ha a személy krónikus stressznek van kitéve negatív helyzetben vagy környezetben, az könnyen túlzott ingerléshez, a félelem túlzott tanulásához és egy ruminatív kognitív stílus kialakulásához vezethet.
Ha ez megtörténik, a test folyamatosan túlreagálni fog, feleslegesen aktiválva a harc vagy menekülés rendszerét, a HPA-tengelyt (hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely). A HPA-tengely folyamatos aktiválása hosszú távon gyengíti az immunrendszert, és krónikus alacsony szintű gyulladást okoz az agyban (különösen a prefrontális kéregben), ami hajlamosít a szorongásra, depresszióra és más zavarokra. Ez a folyamat azt is magyarázza, miért hajlamosabbak a magas IQ-val rendelkező emberek az allergiákra.
A kockázat még magasabb, ha az illetőnek sokkal erősebb a verbális, mint a mennyiségi (Karpinski et al. (2018)) vagy a perceptuális készsége (Kermarrec et al. (2020)), mivel úgy tűnik, hogy a verbálisan tehetségesek hajlamosabbak a rágódásra és a végtelen aggodalomra. Nyilvánvalóan, hiperconnected neuronhálózataik annyira szorosan kapcsolódnak az agy többi részéhez, hogy soha nem kapcsolnak ki.
Az alábbiakban látható egy rövid lista a Karpinski et. al (2018) tanulmányból, amely a tehetséges személyek specifikus zavarokkal való előfordulásának relatív esélyeit mutatja (hányszor valószínűbb). Vegye figyelembe, hogy a tanulmánynak voltak korlátai, többek között, hogy a tehetséges minta a Mensa tagjaira korlátozódott.
- Szorongásos zavarok: 1,8-szor nagyobb valószínűség
- Hangulati zavarok (depresszió, bipoláris): 2,8-szor nagyobb valószínűség
- Figyelemhiány: 1,8-szor nagyobb valószínűség
- Asperger: 1,2-szer nagyobb valószínűség
- Környezeti allergiák: 3,1-szer nagyobb valószínűség
Játszik szerepet a genetika?
Nagyon friss genetikai tanulmányok vannak (mint a Shang et al. (2022) és a Bahrami et al. (2021)), amelyek alátámasztják mindazt, amit most mondtunk. Ezek a tanulmányok azt kérdezték, hogy mivel a magas IQ és a mentális zavarok részben örökölhetők, vajon az intelligencia és a mentális zavarok, mint a depresszió és a bipoláris zavar, valóban osztoznak-e génekben. Valóban jelentős összefüggéseket találtak egy kis géncsoportban.
A meghatározott gének körülbelül felénél, ha jelen vannak, az egyén magasabb IQ-t fejleszt és nagyobb a mentális zavarok kockázata (és fordítva, ha nincsenek jelen). A gének másik felénél, ha jelen vannak, az egyén magasabb IQ-t fejleszt és alacsonyabb a mentális zavarok kockázata.
A magas IQ kockázati vagy védő tényező lesz, attól függően, hogy az egyes emberek génkeveréke és a körülmények hogyan befolyásolják a különböző kifejeződést.
Érzelmi intelligencia és egészség
Eddig a kognitív intelligenciára összpontosítottunk, de mi a helyzet az érzelmi intelligenciával (EQ), vagyis azzal a képességgel, hogy észleljük, kihasználjuk és kezeljük az érzelmeket önmagunkban és másokban? A témával kapcsolatos néhány elérhető tanulmány azt mutatja, hogy a magasabb EQ jobb mentális és fizikai egészséggel jár együtt. Ez összefügg a több testmozgással és az egészségmegelőző magatartásokkal. Különösen, amikor az EQ önkontrollra, társaságkedvelésre és világosságra fordítódik.
Text to translate: Azonban, amikor az érzelmi intelligencia az érzelmek észlelésének és a saját érzelmekre való figyelemnek a komponensei magasak, az egyén nehézségeket tapasztalhat a stressz feldolgozásában, ami depresszió kialakulásához vezethet. A kevésbé érzékeny egyéneket a legtöbb ember hidegebbnek percepciója, de cserébe kevésbé érintettek a stressz által, mivel kevesebb érzelmi információt dolgoznak fel a helyzetről, vagy közvetlenül elnyomják azt. Ez bizonyos szerepekben és kontextusokban előnyös lehet. Nem szeretnéd, ha egy SWAT rendőr szakértő keze remegne, amikor egy túszt ejtő terroristát lő?
Egy elit egyetem lehet álom vagy rémálom.
Amit eddig tanultunk, készen állunk megérteni a statisztikát, amelyet az újságok közöltek, hogy a kiemelkedő egyetemek mentális egészségi problémákkal küzdenek a közepes egyetemekhez képest. A rendkívül magas stressz, amelyet a kiemelkedő iskolák a rendkívül intelligens egyének vállára helyeznek, kétélű kard.
Ha a diák pozitív neveltetésben részesült, társadalmi támogatást kapott, és kiegyensúlyozott személyiséget fejlesztett ki, akkor sikeres lehet. De egy perfekcionista, magányos és akadémia-orientált személy, aki negatív életélményekkel rendelkezik, nagyon magas kockázatot vállal a mentális egészségi problémákra. Néha a legjobb egyetem nem a megfelelő egyetem.
Gyors ajánlások
Hogyan használhatjuk fel, amit tanultunk egy jobb életért? Tehetséges gyermekek esetében fontos, hogy kerüljük az excesszív perfekcionizmus kialakítását és a tanulmányi kérdésekre való fókuszálást. Ehelyett támogassuk a sportban, kreativitásban, játékban és társadalmi tevékenységekben gazdag kiegyensúlyozott megközelítést, amely pozitívabb hatású, erőforrásos személyiséget és erős barátságokkal rendelkező társadalmi támogatást teremt. Még a tehetséges felnőttek számára is jó recept ez a dolgok megfordításához.
Alacsony IQ-val rendelkező személyek esetében fontos felfedezni nemcsak a gyengeségeket, hanem az erősségeket is, és megpróbálni ezeket elősegíteni, hogy sikeres életet építhessenek, mind társadalmi, mind munkahelyi szempontból. Például egy alacsony IQ-val rendelkező személy, aki igazán jó a sportban, ezt az erősséget kihasználva sikeres lehet abban a területen, ahelyett, hogy egy hagyományos irodai munkát keresne, esetleg sportedzővé, profi sportolóvá vagy sportesemény-menedzserré válva.
Összegzés
Csodálatos utazásunk során megtanultuk, hogy a magasabb IQ általában jobb fizikai és mentális egészséggel jár. Az alacsony IQ-val rendelkezők nemcsak biológiai okok miatt vannak kitéve kockázatnak, hanem különösen az alacsony jövedelmű munkák életminőségre gyakorolt negatív hatása miatt is.
A nagyon magas IQ kockázatos is lehet. Hihetetlen tanulási képességet jelent, de ha rossz stresszes helyzeteknek van kitéve, akkor a stresszrendszer krónikus aktiválódásához, az agy gyulladásához és mentális zavarok kialakulásához vezethet.
A jövőbe tekintve nyilvánvaló, hogy további kutatásokra van szükség. A munka nagy része a tehetségesek „villanásaira” összpontosított, de ahogy Karpinski és mtsai (2018) mondja, többet kellene megtudnunk a „briliáns után következő mennydörgésekről”.
.png)
