Mi az intelligencia a tudomány szerint?

Egy folyamatosan változó környezetben élünk. Talán elfelejtjük ezt, de a dinoszauruszok rosszul élték meg, amikor a meteoritok miatt kihaltak. Most, a Covid-19 után, az emberiség soha nem volt ennyire tudatában ennek a ténynek.


A természet folyamatos változása szép, de sötét oldalával is rendelkezik, tele általában rejtett veszélyekkel. Ezért az élőlények alkalmazkodási képessége kritikus a túlélésükhöz és szaporodásukhoz. Ha több hétig nem esik az eső, az elefántoknak más helyeken kell vizet keresniük, ahol emlékeznek, hogy bőséges volt, vagy szembenézniük a halállal. Amikor egy majom hirtelen egy támadó tigrist lát, gyorsan ki kell választania a legintelligensebb stratégiát a meneküléshez.


Amikor az élőlények érzéketlenek vagy rugalmatlanok a változásokkal szemben, prédává válnak vagy a természet keménységét szenvedik el. Ez az oka annak, hogy mi, emberek, az újdonságra, változásra, evolúcióra születtünk. Itt rejlik az intelligencia lényege.


Mert nemcsak az emberek, hanem minden állat rendelkezik intelligenciával (erről többet megtudhatsz a cikkünkben az állatok intelligenciájáról). Ahogy mostanra valószínűleg sejtetted, az intelligencia a „tanulásra, alkalmazkodásra és problémák, szükségletek megoldására való képesség”.


A fejlődésünk alapvetően a tanulás, alkalmazkodás és problémamegoldás képességeink csiszolásából áll. Feladatok végrehajtása, dolgok megértése, lépések tervezése. Életünk legelső szakaszában, csecsemőként, keresünk stimulációt, mérsékeltet, de mégis stimulációt. Mivel ez segíti a csecsemőket a tanulásban és a növekedésben. Nem meglepő, hogy a csecsemők stimuláció iránti vágya különböző tanulmányok (lásd Bornstein & Sigman, 1986) által bizonyítottan erős korai jelzője a felnőttkori intelligenciájuknak.



Hogyan mérhetjük akkor az intelligenciát?

Most már, hogy tudjuk a pszichológia intelligencia definícióját, a kérdés az, hogyan mérjük azt. Valójában nem nagyon különbözik más tulajdonságok, például a személyiség mérésétől. Az egész arról szól, hogy valamilyen teszttel mérjünk, és összehasonlítsuk, valamint különbségeket találjunk egy adott csoport (például egy ország) tagjai között.


Amikor valaki szeretné felfedezni az intelligenciahányadosát (IQ), az azért van, mert előre szeretné jelezni a jövőbeli problémákra való képességét, legyen szó egyetemi sikerességről, nagyszerű tudóssá válásról, vagy bármely cég felvételi vizsgáinak teljesítéséről.


És pontosan így próbálják a tudósok érvényesíteni az IQ-teszteket. Egyrészt kiválasztják, hogy mely képességeket mérnek egy vagy több alteszten keresztül. Másrészt, mivel nem tudják közvetlenül mérni valakinek az alkalmazkodóképességét, el kell dönteniük, hogy mely készségek állnak szoros kapcsolatban.


Más szavakkal, ha valaki magas pontszámot ér el egy IQ-tesztben, az azt kellene, hogy jelentsen, hogy más valós életbeli változóban is magas teljesítményt mutat. Ehhez eddig alapvetően azokat a változókat használták, mint az iskolai teljesítmény, a munkahelyi siker vagy a társadalmi jólét.


‍

Hogyan építik fel a pszichológusok az IQ-teszteket?

Mivel az intelligencia a alkalmazkodás képességünkből áll, az IQ tesztek azt értékelik, hogyan old meg egy személy összetett problémákat. Mérik a tanulás, érvelés és összetett problémák megoldásának képességét.


Több különböző elmélet és javaslat létezik arra, hogyan lehet mérni az intelligenciát. Mégsem olyan fontos, hogy melyik IQ tesztet próbálod ki. Miért? Mert a legtöbb IQ teszt ugyanazt vagy nagyon hasonló eredményeket produkál - ezt erős korrelációnak is nevezik. Még ha különböző készségeket mérő teszteket is végzel, általában ugyanazt az eredményt adják ugyanannak a személynek. Ez annak a jele, hogy mindannyian helyesen mérik az alapul szolgáló intelligenciát.


Some factors that scientists consider and evaluate with their tests are: how much information a person can process, the level of understanding of abstract information, whether irrelevant information is ignored, the capacity to draw inferences from the given information, or the ability to navigate through unpredictable or uncertain information.

I'm sorry, but there seems to be no text provided for translation. Please provide the text you would like me to translate.

Néhány készséget fontosabbnak találtak másoknál az intelligencia mérésénél. Ez az ok, amiért egyes IQ-tesztek jobban kapcsolódnak egymáshoz, mint mások. Általában a mátrixérvelés, a matematikai és a szókincstesztek nagyon jó kapcsolatban állnak az intelligenciával. Ezt g-terhelt képességeknek hívják (ami a általános intelligencia terhelését jelenti).


Ezzel szemben a memória és a sebesség más készségeire összpontosító tesztek általában enyhébb kapcsolatot mutatnak. Mindenesetre sok teszt több, különböző készségeket mérő tesztből áll. Egyébként IQ tesztet végezhetsz nálunk, és felfedezheted intelligenciádat kevesebb mint 20 perc alatt nevetséges áron itt.

‍


Fontosak egyáltalán az intelligencia- és IQ-tesztek?

Ez így van, és nagyon is. Számos tanulmány van, amely erős indokokat ad arra, hogy miért fontos az IQ és annak mérése. Először is, a kisiskolai lemorzsolódás kockázata sokkal magasabb az alacsony IQ-val rendelkező egyének esetében. Egy olyan társadalomban, amely a jólétet népszerűsíti, az iskolai siker fontos cél kell, hogy legyen. Így az IQ tesztek információt adnak a speciális tanulási segítség szükségességéről, és elkerülik a lemorzsolódást. Valójában, ahogy az IQ történetében látni fogjuk, így kezdődött az IQ tesztelés.


Másodszor, a felnőtt szegénység sokkal gyakoribb az alacsony IQ-val rendelkező személyek körében. Minden, amit tehetünk az intelligenciájuk javítása érdekében, új lehetőségeket biztosít számukra. Harmadszor, az alacsony IQ-val rendelkező személyek hajlamosabbak a megelőzhető betegségekre és balesetekre. Ráadásul kevesebb figyelmet fordítanak az egészségügyi kezelésekre, így többet szenvednek a korai haláltól.


Ezekért és még sok más okból, amelyeket cikkünkben olvashatsz arról, hogyan jósolja meg az IQ a sikert, az IQ-tesztek nagyon jó eszközök, ha megfelelően használják őket. Segíthetnek az alacsony intelligenciájú személyek azonosításában, és megteremthetik a szükséges feltételeket, hogy fejlődhessenek, elkerülve a tanulmányi kudarc, a szegénység vagy az egészségügyi problémák kockázatait, többek között.


Az IQ-tesztek a cégek számára is értékesek, hogy kiválasszák a legjobban illeszkedő munkavállalót, ahogyan a személyiségtesztek is megállapíthatják, hogy az alkalmazottak alkalmazkodnának-e a cég kultúrájához.

‍


Érvényes tehát az intelligencia mérése? Van értelme?

A '90-es évek végén az Amerikai Pszichológiai Társaság úgy döntött, itt az ideje létrehozni egy munkacsoportot, hogy megállapítsák, elég erős-e a tudomány a IQ terén. A különböző pszichológiai iskolák közötti harc túl sokáig elhúzódott, és véget kellett vetni neki.


A kutatásaik alapján az intelligenciatesztek érvényessége erős volt, sőt, orvosi tesztekhez hasonlítható. Mivel az IQ mérés olyan célokat szolgálhat, mint a traumás agysérülésből való felépülés potenciáljának megértése vagy az a készségek fejlesztése, amelyek szükségesek a rugalmasság és a jólét eléréséhez klinikai környezetben, úgy ítélték meg, hogy az intelligenciatesztelés a tudományos pszichológia kritikus eleme.


Érdekes módon a munkacsoport végső következtetése a Braintesting küldetése. Idézzük őket: „a teszteket hasznos eszközként használni, hogy szakmai konzultációt nyújtsanak a pácienseknek és a beutaló forrásoknak” (lásd: Meyer 2001)


Az IQ-tesztek faji elfogultságot vagy igazságtalanságot mutatnak?

A pletykák igazak. A pszichológusok megállapították, hogy a fehér emberek átlagosan jobb eredményeket értek el, mint más csoportok (például az Egyesült Államokban élő fekete emberek), ezért tanulmányokat indítottak, hogy ellenőrizzék, vajon a tesztek elfogultak-e.


A rendkívül kifinomult tanulmányok eredményei újra és újra azt mutatták, hogy a faj nem játszott szerepet. Valójában, amikor a csoportokat külön mérték, a teszt egyaránt következetes volt.


A különbségek okai azonban az oktatásban, jövedelemben, táplálkozásban és egészségben, valamint az elvárásokban rejlettek. Amikor ezeket a tényezőket figyelembe vették, például a hasonló gazdasági helyzetű fehér és fekete emberek összehasonlításakor, mindkét csoport IQ átlaga hasonló volt.

I'm sorry, but there seems to be no text provided for translation. Please provide the text you would like me to translate.

‍

Hatással van az életkor az intelligenciára?

Igen. Ahogy a kor és intelligencia témájú cikkünkben is magyarázzuk, az információk feldolgozására való nyers kapacitásunkat, a folyékony intelligenciát, befolyásolja az életkor. A fejlődés után a kapacitásunk lassan és folyamatosan csökkenni kezd.


Az idő múlása azonban nem befolyásolja azokat a tanulságokat, amelyeket tapasztalataink révén szereztünk, ezt nevezzük kristályosodott intelligenciának. Például a szókincs tipikus példája a kristályosodott intelligenciának. Ha összehasonlítasz egy 25 éves embert egy 75 éves emberrel, nemcsak egyenlőek, hanem a fiatal valószínűleg alulmarad az idősebb személlyel szemben. Ezért olyan gyakori, hogy találkozunk elég idős egyetemi professzorokkal, akik rendkívül tájékozottak és nagyon intelligensnek számítanak.


Összességében az intelligencia a pszichológiai tudomány történetének egyik legbonyolultabb és legkutatottabb kérdésévé vált. Tehát, ha tetszett ez a bevezetés és többet szeretnél megtudni, folytassuk a következő fejezettel, az IQ-tesztelés kezdetével. Nézzük meg, hogyan indult az egész.