.png)
A Raven Progresszív Mátrixok az egyik legszélesebb körben használt IQ-teszt. Felfedezzük a létező három különböző típust, azok történelmét és fejlesztéseit, átmegyünk néhány kérdés példán, végül pedig az előnyeiket és hátrányaikat. Kevesebb mint tíz perc alatt nagyon jó képet kapsz ennek a teszt típusnak a profiljáról.
Bevezetés a Raven-tesztekbe
Bár általában egyetlen tesztként értelmezik, a Raven Mátrixok valójában három különböző teszt, azonos típusú kérdésekkel. Az első a Színes Progresszív Mátrixok (CPM) öt és tizenegy év közötti gyermekek számára. A második a Standard Progresszív Mátrixok (SPM) tizenegytől a felnőttkor végéig. A harmadik pedig az Advanced Progresszív Mátrixok (APM), amely - ahogy a neve is sugallja - fejlettebb és összetettebb mátrixokat tartalmaz, és feltételezett magas intelligenciájú személyek számára készült.
A tesztek mindegyike kérdések sorozatából áll. Minden kérdésben találsz egy mátrixot, ahol az elemek egy vagy több mintát követnek. A mátrix egyik része hiányzik, és ki kell tölteni a bemutatott alternatívák közül választva - ahol csak egy a legmegfelelőbb.
Például az APM 36 mátrix kérdést tartalmaz, és mindegyik kérdéshez nyolc alternatíva tartozik. Általában 40 perces időkorlátja van, de léteznek időkorlát nélküli változatok is. Az előbbiek inkább a kapacitás spektrumát mérik (időkorlát nélkül), míg az utóbbi változatok az intellektuális teljesítményre és hatékonyságra összpontosítanak (időkorlátos).
Minden új kérdéssel nő a nehézség, ami "bonyolultabb érvelési típusokat" igényel, amíg az illető el nem éri azt a küszöböt, ahol bármely új mátrix már túl nehéz megoldani.
Bár a CPM egy színes változat a gyerekek számára, valójában a színeknek nincs jelentőségük, mivel nem segítenek a problémák megoldásában, és az egyetlen céljuk, hogy fenntartsák a motivációt a feladat elvégzése közben. Ezeket a színalapú teszteket idősekkel és fogyatékkal élőkkel is használják.
A Mátrix IQ Tesztjeinek születése
1938-ban J. Raven pszichológus létrehozta a teszt első verzióját, a standard verziót. Fiatal pszichológusként segítette mestere, Penrose professzor munkáját az intelligencia gének keresésében. Az akkori létező tesztek bonyolultsága megnehezítette a kutatást, és Raven új tesztje gyors, egyszerű és költséghatékony módszert kínált az intelligencia értékelésére.
A gyerekeknek szóló verziót (CPM) és a magas intelligenciájú személyeknek szánt verziót (APM) később fejlesztették ki, és 1947-ben jelentették meg. Ebben az évben a tesztet 48 kérdésről 36 kérdésre csökkentették, mivel kiderült, hogy sok kérdés nem segít a IQ-k megkülönböztetésében. Később több felülvizsgálat is megjelent, amelyek javították a érvényességet és új kérdéseket tettek közzé.
Raven nézete szerint a tesztek célja a „összehasonlítások kialakításának, analógiákon való érvelésnek és a logikus gondolkodásmódszer kifejlesztésének” mérése volt, függetlenül a korábban megszerzett információktól. Ahogy más tesztkészítők, például Cattell esetében is láttuk, Raven is próbálta létrehozni a kulturális és oktatási hatásoktól mentes tesztet.
Azonban kísértést érezhetünk, hogy a múltat a jelenlegi tudásunkkal értelmezzük újra, mert valójában sosem gondolta, hogy a teszt a általános intelligenciát méri, hanem hogy minden probléma egy adott gondolkodási rendszert tesztel.
A definíciójában az intelligencia a képesség volt, hogy bármilyen helyzetben (i) szükséges információkat felidézzen, és (ii) összehasonlításokat és analógiás érvelést végezzen. Ezért elmondhatjuk, hogy Raven az intelligenciát két összetevőből állónak látta. Ezért mérte az intelligenciát a mátrixok mellett a Mill Hill Szókincs Teszt alkalmazásával is. Később a globális intelligencia eredmény és a mátrix teszt közötti magas korreláció támogatta, hogy ezek közül csak az egyik teszt elegendő előrejelzésnek bizonyuljon.
A Mátrix Kérdései
Minden kérdés mindig egy 3x3-as mátrix téglalap, kilenc cellával (néha 2x2-es a könnyebb verziókhoz). Minden cellában van egy vagy több elem (például körök, háromszögek, nyilak,...) és a jobb alsó cella üres. Az üres cella kitöltéséhez a résztvevőnek nyolc lehetséges válasz közül kell választania.
A különböző elemek közötti kapcsolatokból minden cellában, valamint a többi cella elemeivel, az embernek le kell vonnia vagy következtetnie kell, hogy milyen szabályok és kapcsolatok léteznek, és ezért melyik válasz tölti ki a mátrixot a legjobban. A helyes válasz egyértelmű, mivel mindig csak egy egyértelmű kapcsolat (vagy kapcsolatok csoportja) létezik, amely csak egy lehetséges válaszhoz vezet.
Nézzünk meg két alapvető példát, mielőtt belevágnánk a leggyakoribb következtetési típusokba. Most az első mátrix:
Ahogy látjuk, minden sor ugyanazt a típusú elemet tartalmazza. Az első sor tele van körökkel, a második sor tele van háromszögekkel, az utolsó sor pedig két téglalapot tartalmaz. A válaszlehetőségek, amelyekből választhat, a következők:
.png)
Szükséges érvelés: Tehát az utolsó üres cellának ugyanazt a típust kell képviselnie, mint a sor másik két cellája, amelyek színtelen téglalapok. Ezért A marad az egyetlen lehetséges választás. B választása hiba lenne, mivel más figura nincs színezve. Lent láthatod, hogyan nézne ki a teljes mátrix a helyes válasszal. A teljes mátrix a következő lesz:
.png)
Most nézzünk meg egy második példát, egy kicsit bonyolultabbat.
Ezúttal láthatjuk, hogy minden sorban ugyanaz a típusú elem található. De ahogy haladunk a jobbra lévő oszlopok felé, a figura egyre színesebbé válik belül.
A választási lehetőségek a következők:
Szükséges érvelés: Úgy tűnik, hogy a mátrix két szabályt kombinál. Az egyik, hogy minden sorban ugyanazt a típusú alakzatot kell fenntartani. A második, hogy az alakzat belsejét el kell takarni minden oszlopban, egyre inkább jobbra haladva. Ez azt jelenti, hogy a B-t kell választanunk, mivel az egy téglalap, mint a sorban lévő alakzatok, de sötétebb is, mint a másik kettő, amelyek már megjelentek a bal oldali oszlopokban világosabb kitöltéssel. Nézzük meg a megoldást:
A szükséges érvelési típusok
Ahogy már említettük, absztrakt szinten a teszt a deduktív és induktív érvelés végrehajtásának képességét méri. Néhány konkrét példa a szükséges érvelésre:
- A figurák hasonlóságainak és eltéréseinek megkülönböztetése, valamint annak megértése, hogyan hatnak ezek minden egyes cellára.
- A figura orientációjának értékelése a perceptuális mezőben, kapcsolatban vele és más figurákkal.
- A számok egészé formálásának észlelése
- A számok részeinek elemzése és a lényeges elemek megkülönböztetése minden esetben.
- A mátrix minden részében az analóg változások összehasonlítása
Nem fedhetünk fel túl sok konkrét mintát és szabályt, amelyeket a tesztek használnak, anélkül, hogy sértenénk azok integritását. De tökéletesen említhetjük néhány alapvető szabályt, amelyek gyakran megjelennek a feladatokban példaként:
- Következetesség: jellemző a gyermekek kérdéseire, ahol egy történet csak egy elemmel érthető.
- Azonos komponensek: amikor egy komponensnek egyenlőnek kell maradnia, mint a fenti példában láttuk.
- Folyamatos minta: az illetőnek meg kell találnia, mi a minta, amelyet az oszlopok vagy sorok követnek (pl. a figurák jobbra forognak minden oszlopban, stb.)
- A matematikai művelet alkalmazása: például amikor minden oszlopban a kétszerese van az elemek számának.
- Kapcsolatok és kombinációk: például amikor különböző cellák elemei egyesülnek, hogy összetettebb elemet alkossanak.
Gyakran előfordul, hogy a problémára adott megoldás helyes, de a következtetés hibás. Lehet, hogy a válasz helyes volt, de valószínű, hogy a következő kérdést nem fogják jól megoldani. Tehát, most hogy a hibák szóba kerültek, mik a leggyakoribb tévedések a teszt során? Két gyakori hiba:
- Hiányos korrelációk: amikor az egyén nem képes felfedni az összes szabályt és mintát, ami a mátrixban érvényes. Gyakori összetett kérdésekben.
- Az ötletek összefonódása: amikor a lényegtelen részleteket figyelmen kívül kellett volna hagyni, de nem tették. Pl. méretmintázat használata, amikor azt figyelmen kívül kellett volna hagyni, mert csak két elem volt érintett.
Mikor kell őket használni?
A Raven-teszteket oktatási, kísérleti és klinikai környezetekben használják. Használatukat azonban korlátozni kell olyan döntésekre vagy kontextusokra, ahol a magas precizitás nem szükséges, és egy egyszerű, költséghatékony tesztre van szükség. Például ez a teszt meglehetősen elterjedt a pszichológiai kutatásokban, amikor a pontos IQ nem a tanulmány fő célja. De nem használják kiterjedt klinikai értékelésekhez, ahol fontos döntések befolyásolhatják egy személy életét.
Kor szerint a gyermekek verzióját (CPM) vagy a felnőttek verzióját (SPM vagy APM) kell használni. Nagyon jellemző, hogy az oktatásban alapvető előrejelzést ad a gyermek intelligenciájáról. Az Advanced Matrices verziót (APM) például széles körben használják a felsőoktatásban is.
Érvényesség és megbízhatóság
Tehát, mennyire megbízható a teszt? Két fontos szempont a teszt érvényessége és megbízhatósága. A megbízhatóság azt jelenti, hogy van-e mérési hiba a tesztben, vagyis „ha újra elvégeznéd a tesztet, ugyanazt az eredményt kapnád?”. Az érvényesség pedig azt mutatja meg, hogy valóban az intelligenciát mérjük-e. Korrelál-e a teszt eredménye a jó tanulmányi teljesítménnyel? Jobb teszteredmény nagyobb eséllyel jár sikeres karrierrel?
A tekintetben a Raven-teszteknek meglehetősen jó megbízhatóságuk van, ami 80% és 90% között mozog, így a mérési hibák kicsik. A validitás szempontjából egy nagyon elterjedt módszer a teszt érvényességének megállapítására, ha az eredményeit egy elterjedtebb teszttel hasonlítjuk össze. Nos, a hatékonyabb Wechsler-skálához viszonyítva a korrelációk meglehetősen jók, körülbelül 55% és 70% között. De nem elég jók ahhoz, hogy a teszteket bármilyen célra használjuk, ahogy korábban említettük.
Rövidített verziók
Mivel a teszt 40 percet vesz igénybe, ami bizonyos körülmények között túl hosszú lehet, a szakértők több rövidített változatot készítettek, amelyek rövidebbek és így gyorsabban elvégezhetők.
Az egyik megközelítés (Arthur és Day, 1994) az volt, hogy egy 12 kérdésből álló tesztet készítsenek 12 perc alatt (a 36 helyett, tehát az eredeti teszt 33%-a), kizárólag olyan kérdéseket választva, ahol valódi nehézségi ugrás van.
Néhány pszichológus azonban kritizálta a megközelítést, mivel a nehezebb kérdések megoldása általában az előző kérdések könnyebb mintáinak megoldásán alapul. Így megjelent egy új verzió, amelyben a résztvevők az eredeti kérdéssort kapják 20 perces időkorláttal és eltérő pontozási skálával.
Mindkét lehetőség jól teljesít az IQ előrejelzésében - bár természetesen nem olyan jól, mint az eredeti verzió.
Erősségek és gyengeségek
Erősségei miatt nagyon könnyen elvégezhető és viszonylag gyorsan megvalósítható. Ez lehetővé teszi nagy csoportok tesztelését hatalmas és költséges erőfeszítések nélkül, amiért Raven eredetileg létrehozta. Továbbá, mivel a tesztnek nagyon kevés utasítása van és teljesen nonverbális, lehetővé teszi az emberek összehasonlítását különböző háttérrel és oktatási szintekkel járó elfogultság nélkül.
Negatív szempontból a legnagyobb gyengeség az, hogy a folyékony intelligenciára összpontosít, anélkül, hogy sok más kognitív képességet értékelne. Igaz, hogy a korábbi tudás nélküli érvelés és indukció a legjobban előrejelző képesség, de nem átfogó. Ez magyarázza, miért nyer a Wechsler-skála érvényességben, és miért használják pontosabb előrejelzésekhez, mivel ez egy hosszabb és átfogóbb teszt.
Egy másik gyengeség, hogy bár kultúrafüggetlen, az országok közötti eredménykülönbségek elég jelentősek ahhoz, hogy helyi skálákat hozzanak létre a hasonlításhoz. Ez részben megkérdőjelezi a kultúrafüggetlen hipotézist. Úgy tűnik, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők valamilyen módon összefüggnek a magasabb kognitív fejlődéssel, talán a jó táplálkozás és a jobb egészség révén. Különbségek vannak a vidéki és városi lakosok között is, különösen olyan országokban, ahol hatalmas eltérések vannak, mint Afrikában.
Összefoglaló
Ahogy láttuk, a Raven IQ teszt egy erőteljes eszköz bármely intelligenciatesztelő számára. Gyorsan elérhető, költséghatékony és könnyen adminisztrálható. Használata azonban korlátozott olyan esetekre, ahol csak hozzávetőleges előrejelzések szükségesek. Mivel csak egy intelligenciafaktort, a folyékony intelligenciát méri, még ha erősen korrelál is az intelligenciával, továbbra is meglehetősen korlátozott értékelést nyújt egy személy képességeiről.
.png)
